Szöllősy János polgármester és Szentgyörgyi Elek főjegyző adománylevele alapján 1868. október 22-én nyitotta meg kapuit Debrecenben az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. A tanulók az egész Kárpát-medencéből érkeztek, a Tiszántúl mellett Erdélyből, Délvidékről és a Felvidékről is, a beiskolázási körzet szinte megegyezett a Tiszántúli Református Egyházkerület működési területével.
Az 1900-as évek elejétől Magyar Királyi Gazdasági Akadémiaként, majd később a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kar Debreceni Osztályaként, Debreceni Mezőgazdasági Akadémiaként, Agrártudományi Főiskolaként működött intézmény 1970-ben vált egyetemmé, akkor vette fel a Debreceni Agrártudományi Egyetem nevet.
A nagyüzemi gazdálkodás megjelenésével a 70-es években jelentősen megnőtt a hallgatói létszám, az itt végzettek meghatározó szerepet töltöttek be a magyar mezőgazdaságban: szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, minisztériumi tisztviselők kerültek ki közülük. A tanulók száma az egységes Debreceni Egyetem létrejötte, 2000 után ugrásszerűen tovább nőtt, megháromszorozódott a korábbihoz képest. A 150 év alatt csaknem 15 ezren szereztek agrárvégzettséget Debrecenben.
A Quacquarelli Symonds World University Rankings évek óta a világ kétszáz legjobb képzőhelye között tartja nyilván a debreceni agrárkart. Az alap- és mesterképzésektől a szakirányú továbbképzésen és felsőoktatási szakképzésen át a doktorképzésig teljeskörű oktatási rendszerben fogadja hallgatóit az intézmény. Az elismertséget jelzi az is, hogy egyre több külföldi fiatal érkezik ide tanulni, számuk idén is száz körüli. Legtöbben Nigériából, Vietnámból, Ghánából és Indiából jelentkeznek az angol nyelvű képzésekre.
- Igazodva a 20. század kihívásaihoz mind oktatási, mind kutatási tevékenységünket az élelmiszerlánc mentén folytatjuk, így fókuszterületünk az élelmiszertudomány és a környezetgazdálkodás. Infrastruktúránkat is ezekre építve fejlesztjük folyamatosan. Idén hidrológiai mérőház, szaporító üvegház és állatbiológiai ház építése kezdődik campusunkon, és a régióban egyedülálló kisüzemi akvakultúránkat is tovább fejlesztjük – sorolja Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
Az intézmény a kutatási eredmények minél nagyobb mértékű gyakorlati hasznosítására törekszik, ami bejegyzett szabadalmak, licencek, startupok formájában valósulhat meg. Ágazati partnereinek száma ma már mintegy nyolcszáz, H2020-as pályázatok révén pedig a közép-európai kapcsolatok is egyre erősödnek, leginkább romániai, norvég és francia egyetemekkel.
- Növénytermesztés és állattenyésztés terén is a precíziós gazdálkodásé a jövő, erre próbáljuk felkészíteni hallgatóinkat , illetve – élve a Debreceni Egyetem multidiszciplinaritásának lehetőségével – a funkcionális élelmiszerek kutatására összpontosítunk. Munkánkat egykori tanintézetünk első igazgatójának, Papi Balogh Péternek 1868. évi tanévnyitó beszéde ma is meghatározza: „a gazdasági pályára készülő ifjakat, mint leendő birtoktulajdonosokat, bérlőket vagy gazdatiszteket, jövő hivatásukra tudományos szakképzéssel a gazdaság minden ágában alaposan előkészíteni….” – hangsúlyozza Komlósi István.
A 150 éves jubileumot egész éves programsorozattal ünnepli a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Májusban a Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozójára várják az egykori diákokat, akik újra átélhetik a sárgulás élményét az idei végzősökkel. Még ugyanebben a hónapban megrendezik az Agrár Sportnapokat, majd ősszel nemzetközi konferenciával, ünnepi tanévnyitó rendezvénnyel, Tiszántúli Agrártudományi Napokkal és szüreti bállal köszöntik a debreceni agrár felsőoktatás alapításának másfél évszázados évfordulóját.
Sajtóiroda - TH