Nyilvánosságra hozta a legújabb, képzési területek szerinti világrangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). Az eredmények alapján a Debreceni Egyetem két képzési területen öt oktatási programmal képviselteti magát a felsőoktatási világelitben.
Csernoch László tudományos rektorhelyettes a lista átfogó szempontrendszerét hangsúlyozta az intézmény idei eredménye kapcsán.
- A sokféle hazai és nemzetközi felsőoktatási rangsor között számunkra különösen fontos a QS által összegyűjtött és közzétett lista, hiszen egyrészt a tudományos eredményeink nemzetközi súlyát, hatását mutatják, másrészt a munkáltatói elégedettséget mérik az egyetem által kibocsátott hallgatókkal, így tehát a képzésünk színvonalát is minősítik – fogalmazott Csernoch László.
A most kiadott rangsorban az orvos- és egészségtudományi képzési területen az orvosképzés, a gyógyszerészeti képzés és a mezőgazdasági képzés kapott helyet a legjobbak között, míg a természettudományi képzési területen a kémiai és a matematikai képzések révén szerepel a 27 ezres hallgatói létszámú Debreceni Egyetem a legjobbak között.
A debreceni gyógyszerészeti képzés jelentősen javított a tematikus világranglistán elfoglalt tavalyi pozícióján, idén már a legjobb kétszázba [3] (151-200.) rangsorolták a lista készítői. Stabilan őrzi megszerzett pozícióját a mezőgazdasági képzés [4] (151-200. hely), az orvostudományi képzés [5] (a 201-250. közötti sávban található) és a biológiai képzés [6] (301-350. hely) is. Ez utóbbi vonatkozásában a magyar egyetemek között az első helyen áll a DE, míg az itt folyó kémiai képzést a 451-500. helyre rangsorolták. Maga a természettudományi képzési terület [7] is javítani tudott a korábbi pozícióján, ebben a kategóriában a világ legjobb 500 felsőoktatási intézménye között tartják nyilván a Debreceni Egyetemet.
A rangsort készítő brit cég ezúttal öt – művészet- és bölcsészettudományi, műszaki, orvos- és egészségtudományi, természettudományi, társadalomtudományi – képzési terület negyvenhat oktatási programját rangsorolta. A világrangsor összeállításakor négy szempontot vettek figyelembe a rangsor készítői: a tudományos körökben szerzett hírnevet, a munkáltatói véleményeket, a felsőoktatási intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, továbbá az idézettségre utaló bibliográfiai indikátort (h-index citations).
Sajtóiroda