Rezíliencia – az új kihívás
Az eseményen a felsőoktatás aktuális kihívásait, a felvételi és a hallgatói lemorzsolódás változásait vitatták meg a program résztvevői.
A Debreceni Egyetem regionális elhelyezkedéséből és küldetéstudatából adódóan rendkívüli feladatot vállal abban, hogy kimagasló arányban és minőségben juttassa diplomához a hátrányaik ellenére is sikeres (azaz reziliens) fiatalokat.
- Hogyan járulhat hozzá az egyetem ehhez a felzárkózási folyamathoz? – tette fel a kérdést megnyitójában Csatár Péter. A kar stratégiai és gazdasági dékánhelyettese válaszolt is a felvetésre: Mindenekelőtt minőségi és vonzó képzésekkel. Ezen a téren az egyetem kiváló mutatókkal rendelkezik. De ezen túlmenően azon is dolgoznunk kell, hogy mind a bejutás, mind a tehetséggondozás, mind a bennmaradás feltételrendszere javuljon. A rezíliencia valóban kihívás az egyetem számára, mert a meglévő stratégiáinkat ki kell egészíteni, tovább kell fejleszteni, erősebben koncentrálva a hátrányos helyzetű fiatal egyetemistákra. Egyengetnünk kell az útjukat, tutorálnunk kell őket az egyetemi képzésben, hogy sikeresek lehessenek később az életben – tette hozzá Csatár Péter.
- Egy oktatási intézménynek kell, hogy legyen pedagógiai teljesítménye, mert ha nincs, akkor nagyon leszűkül az oktatási intézmény funkciója. Mikor reziliens egyetemről beszélünk, akkor keressük azokat a befektetéseket, értékeket, pedagógiai beavatkozásokat, közösségteremtéseket, amellyel ez a pedagógiai hozzáadott érték a felsőoktatásban is előteremthető. Most ezeket a tapasztalatokat, a jó gyakorlatokat vitatjuk meg – mondta köszöntőjében Pusztai Gabriella, a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet igazgatója.
A tanácskozáson a reziliens hallgatókról, a nyelvtudás regionális és társadalmi differenciálódásáról, az egyetemisták munkavállalási lehetőségeiről, és a költségtérítéses hallgatók problémáiról hallhattak előadásokat az érdeklődők. A lemorzsolódás témájában a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja is bemutatta 2018-ban végzett országos kutatását, amelyben 40 intézmény 605 lemorzsolódott hallgatójának adatait vizsgálták többdimenziós elemzéssel. A tanácskozáson a témában megjelent kötetet is ismertették az előadók.
Sajtóiroda – BZs, SzB