A szervezők a százéves évfordulón a nagy háború következményeit és a közép-európai, elsősorban a magyarországi eseményekre gyakorolt hatásait mutatták be az elhangzott előadásokon.

A breszt-litovszki békét, létrejöttének nemzetközi és orosz belpolitikai feltételeit helyezte középpontba Barta Róbert egyetemi docens. A Történelmi Intézet igazgatója bemutatta az orosz háborús szerepvállalást, amelynek kudarcai már 1916-tól tapasztalhatóak voltak, és felhívta a figyelmet a béke utóéletére is, amely a legnagyobb jelentőséggel bírt a korszakban.

A konferencián előadást tartott Lubica Harbulova, az Eperjesi Egyetem Történelmi Intézetének docense „Az orosz emigráció Szlovákiában 1920-1945 között” címmel. A bolsevik hatalomátvétel következtében egyre több orosz emigráns hagyta el az országot, és vándorolt különféle, főleg európai országokba. Egyik fontos helyszín volt Csehszlovákia, ahol a kormányzat külön pénzösszeget és programot alkotott az emigránsok támogatására.

A magyar álláspontot az orosz forradalmak vonatkozásában Kerepeszki Róbert, a Történelmi Intézet egyetemi docense ismertette, kiemelve az orosz változások magyarországi hatásait az 1917-18-as években, kitérve a „vörös veszedelem”-re, valamint az 1919-ben létrejött Tanácsköztársaság rendszerére.

Rémiás Tibor, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója a galíciai frontról az utóbbi években megjelent visszaemlékezésekre, naplókra mint forrásra hívta fel a hallgatóság figyelmét. Példaként olvasott fel Hubicska Balázs április 4-i naplóbejegyzéséből, ahol a húsvétra utalva idézte: „Ne lőjetek magyarok, tartsuk meg az ünnepet!”

Az Oroszországba került osztrák-magyar hadifoglyok helyzetéről fennmaradt tudósításokról Zsoldos Ildikó, a Nyíregyházi Egyetem tanszékvezetője tartott beszámolót, saját kutatásai alapján Cebrián Istvánné Vécsey Magdolna feljegyzéseit feldolgozva számolt be az oroszországi hadifogolytáborokban tett látogatásairól, amelyek a vöröskeresztes hölgymisszió kereteiben valósultak meg.

A konferencia azon túl, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtett a történészeknek kutatási eredményeik bemutatására, hasznos információkkal szolgált a történelem és orosz szakos egyetemi hallgatóság, a PhD-hallgatók és az oktatók számára is.

Uzonyi Anita PhD-hallgató