- Sokan foglalkoznak a betegségek rizikófaktorainak megállapításával, azonban a legtöbb esetben már a beteg pácienseken. A mi kutatásunk azonban az egyetemista (18-30), valamint a 45 és 60 év közötti korosztálynál keresi azokat a jeleket, amelyek megelőzik egy-egy betegség kialakulását – magyarázta Szilvássy Zoltán rektor.

- Az egyetemen a korábbi időszakban inkább a preklinikai – kémcsövekben, lombikokban, illetve állatokon végzett – kísérletek domináltak, azonban hiányoztak az olyan magasszintű klinikai programok, amelyek az elméleti kutatásokhoz, valamint epidemiológiai felmérésekhez kapcsolódnak – fejtette ki Szilvássy Zoltán. Megjegyezte: Fontos, hogy az egyetem megfelelő gyógyászati háttérrel, a lakosság érdekeit szolgáló szűréseket és vizsgálatokat végezzen.

Páll Dénes a program szakmai vezetője, a Klinikai Központ alelnöke leszögezte, hogy a betegségek megelőzését, korai felismerését, valamint az élethossz és életminőség javítását tűzték ki célul.

- Tízezer debreceni, hajdú-bihari lakostól fogunk – szigorúan önkéntes alapon, a megfelelő hatósági engedélyek birtokában – néhány adatot megkérdezni. Ezek szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőire utalnak: korábbi betegségek, panaszok, szokások, szenvedélyek. Ezek alapján meg tudjuk becsülni, hogy a válaszadónak mekkora a rizikófaktora. Ahol fokozott kockázatot találunk, azokat további vizsgálatokra hívjuk a SET-központba. Ha valakinél eltérést észlelünk, annak úgynevezett nemgyógyszeres kezelést, speciális életmód terápiát javaslunk a fizikai aktivitás, testmozgás fokozásával, étkezési és stressztanácsadással. Cserébe azt kérjük, hogy járuljanak hozzá állapotuk követéséhez, azaz időszakosan megjelenjenek egy-egy ellenőrzővizsgálaton – sorolta Páll Dénes.

A felmérésre kiírt egyetemi pályázatot a Szinapszis Kft. nyerte el, speciálisan a feladatra felkészített egyetemisták is közreműködnek az adatfelvételben. Kertész Balázs ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kérdezőbiztosok által összegyűjtött adatokat a szükséges jogi háttér biztosítása mellett összesítik és elemzik, amennyiben a rizikófaktorok kalkulációja a további lépések szükségességét mutatja, akkor az átkerül az egyetemi szakemberekhez.

A program kapcsán Bács Zoltán kancellár arról beszélt, hogy a projekt a Debreceni Egyetem társadalmi innovációs törekvéseihez kapcsolódik.

- Rendszerszerűen állítjuk össze ezeket a projekteket. Az előző négy-öt évben végrehajtott infrastrukturális beruházások – a SET-központ és az Unifit fitneszközpont kialakítása, valamint a DEAC-pálya fejlesztése – is ehhez a témakörhöz illeszkedtek. Jelenleg is fut olyan pályázat az egyetemen és a DEAC-nál is, amely a társadalmi innovációt szolgálja. A folyamat fontos eleme, hogy most tízezer embert megkérdezünk, hiszen ebből szignifikáns következtetéseket lehet levonni az adott korcsoportban, s ennek megfelelően tudjuk meghatározni következő lépéseinket – emelte ki Bács Zoltán.

 

A mintegy 300 millió forintból megvalósuló kutatás az "Életminőség fejlesztése Kelet-Magyarországon: Táplálkozás-, teljesítménybiológiai és biotechnológiai experimentális kutatások és eszközfejlesztések a humán megbetegedések megelőzésére és kezelésére" című (GINOP-2.3.2-15-2016-00062) projekt keretében szeptember elején indult, november végéig gyűjtik az adatokat az egyetemi campusok területén, valamint a város nagy cégeinek munkatársaitól. A december közepéig feldolgozott adatokat januárban értékelik az egyetemi szakemberek, hogy 2019 második felében a személyre szabott életmód terápiák is elindulhassanak.

A kérdőív a http://www.szinapszis.hu/hu/de-ginop linken kitölthető.

Sajtóiroda - TPL