Több mint 400 résztvevő érkezett a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar konferenciájára, a Tiszántúli Agrártudományi Napokra, amit a debreceni agrár-felsőoktatás 150 éves jubileuma tiszteletére rendezett az intézmény szeptember 6-án, csütörtökön. Az elmúlt másfél évszázad kutatási eredményeit, valamint a jelenlegi tudományos munkát ismertette köszöntőjében a konferencia szervezője, Nagy János, a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézetének egyetemi tanára.

A professzor kiemelte a precíziós gazdálkodási kutatást, amely egyike az egyetem intézményi kiválósági programjában futó öt alprogramnak. A kutatásban 6 kar (MÉK, TTK, BTK, GTK, ÁJK, IK) több mint 40 szakembere vesz részt.

- A tudományos munkához Európában egyedülálló precíziós eszközrendszert építünk ki, ami tavaszra készül el. A laborok tulajdonképpen kiköltöznek a szántóföldre, ezáltal pedig gyorsan, megbízható adatbázisokat tudunk majd készíteni a gazdálkodók, vállalkozások számára. Építünk a munkában természetesen a Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen már csaknem 40 éve folytatott tartamkísérleteinkre is – jelentette be Nagy János.

Bács Zoltán kancellár köszöntőjében kiemelte: a precíziós gazdálkodás mellett számos egyéb területen folynak olyan kutatási programok az egyetemen, amelyekben több kar működik együtt.

- Intézményünk az utóbbi években új szintre lépett, az interdiszciplinaritás kiterjedt. A karok közös kutatási programjai mellett létrehoztuk például a táplálkozástudományi doktori iskolát, melynek munkájában az agrár- és az orvostudományi terület vesz részt, a napokban pedig megalakul a Mádi Bor Akadémia, amihez a Debreceni Egyetem a precíziós tudományos hátterével, illetve eszközrendszerével járul hozzá – tette hozzá Bács Zoltán kancellár.

 

 

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar rendszerszemléletű kutatási területeit Komlósi István dékán vázolta fel a Tiszántúli Agrártudományi Napok résztvevőinek, majd neves akadémikusok elemezték a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokat. Horn Péter az állati termékek előállításának stratégiai kérdéseit, Mézes Miklós a fehérjeforrások mennyiségének és az állatlétszámoknak az összefüggéseire világított rá. Neményi Miklós a precíziós növénytermesztés és a mesterséges intelligencia jegyében a természetes- és az agrárökológia egyensúlyának fontosságát hangsúlyozta, Rajkai Kálmán a tiszai Alföld 21. század kihívásait összegezte, Szöllősi-Nagy András pedig a víz-, az élelmiszer- és az energiabiztonság hármasát elemezte.

A rendezvényen átadták az MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottság legmagasabb kitüntetését, a Surányi János-emlékérmet. Az idei díjazott Pepó Péter professzor, a debreceni agrárkar Növénytudományi Intézetének vezetője.

A hazai és külföldi kutatók a plenáris ülést követően nyolc szekcióban vitatták meg a világ mezőgazdaságának legaktuálisabb kérdéseit a talajműveléstől az élelmiszer-feldolgozáson át egészen a vidékfejlesztésig. A debreceni szakmai programra 26 külföldi előadó érkezett 11 országból, többek között Kanadából, az Egyesült Államokból, Indiából, Német-és Olaszországból.

Az agrárökonómiai és vidékfejlesztési szekció munkájában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, valamint Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár is részt vett. Feldman Zsolt az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának várható változásait ismertette, míg Juhász Anikó azt elemezte, mik a feltételei a magyar agrárgazdaság versenyképesség-növelésének.

Sajtóiroda - TH