A Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékén évtizedek óta foglalkoznak az állatok, így a rovarok társas viselkedésének és életmenet-evolúciójának kutatásával. Az MTA-DE Lendület Viselkedésökológiai Kutatócsoport – Barta Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével – ma már a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program támogatásával vizsgálja az individualitás és a szociális jelenségek közötti bonyolult evolúciós összjátékot.

- A rovarok viselkedése – és ezen belül is az utódgondozás témája – egy ma még kevésbé feltárt terület. Többek között azt kutatjuk, hogy mennyire hasonlít az ízeltlábúak utódgondozása az emlősökéhez, illetve, hogy mi okozza az esetleges különbségeket – magyarázza Barta Zoltán professzor. Az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék vezetője hozzáteszi: a nagyfejű csajkó például egy különleges bogárfajnak számít, hiszen kétszülős utódgondozást folytat, ami ritkaság a rovarok között, inkább a madarakra és az emberre jellemző.

Ezt a fajt választotta kutatási témaként Nagy Nikoletta Andrea is, aki évek óta foglalkozik a nagyfejű csajkó viselkedésével, manapság pedig már a faj utódgondozásának genetikai és hormonális hátterét vizsgálja, Barta Zoltán és Németh Zoltán témavezetésével. Az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék PhD hallgatója kutatásáról augusztus 19-22 között Glasgow-ban az európai összehasonlító endokrinológusok 29. konferenciáján (The 29th Conference of European Comparative Endocrinologists) számolt be. Az inotocin szezonális változásai egy kétszülős bogárnál, a Lethrus apterusban című poszterelőadást a zsűri a konferencia legjobbjának ítélte.

- A kutatás szerint a rovaroknál részben az az inotocin nevű hormon állhat az utódgondozás szabályozásának hátterében, ami rokonságban áll az emberi szervezetben megtalálható oxitocinnal, amely ugyancsak a szociális kötődésért, arcfelismerésért, szülői viselkedésformáért felelős – fejtette ki Nagy Nikoletta Andrea.

Az ifjú biológus további gének elemzésével, illetve különböző egyedfejlődési állapotban lévő egyedek vizsgálatával folytatja a kutatást, hogy még pontosabb választ kapjanak a viselkedés genetikai hátterére.

Sajtóiroda - TPL