- Magyarország európai szinten kiemelkedő állami természetvédelmi szervezetrendszerrel rendelkezik, amely megfelelő teret jelent a kapcsolódó egyetemi és akadémiai kutatások hasznosítására – hangsúlyozta Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a csütörtöki konferencia megnyitóján.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a 2014-2020-as időszakban 92 projektben mintegy 130 ezer hektárnyi területen végeznek élőhelyrekonstrukciót 38 milliárd forint értékben.

Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának dékánhelyettese köszöntőjében kifejtette, hogy a karon több kutatócsoport is foglalkozik a vizes élőhelyekkel és a természetvédelemmel, az oktatás területén pedig országosan egyedülálló a hidrobiológus MSc szak. Utóbbi kapcsán a dékánhelyettes kiemelte, hogy idén szeptembertől – ipari partnerekkel együttműködésben – már duális formában is indul a képzés, amely így a magas szintű elméleti tudás mellett a gyakorlati tapasztalatszerzést is garantálja.

Tamás János, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője kiemelte, hogy a jó ökológiai állapot egyik legfontosabb indikátora a biodiverzitás, melynek teljeskörű vizsgálatához számos szakterület együttműködése szükséges, intézetükben például komplex módon vizsgálják a mezőgazdasági vízgazdálkodást.

Dévai György, a DE TTK Hidrobiológiai Tanszékének professor emeritusa, a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke előadásában kiemelte, hogy a fajvédelem nem megoldható élőhelyek védelme nélkül, ami különösen igaz a biodiverzitás szempontjából rendkívül meghatározó vizes élőhelyekre.

 

A konferencián többek között szó volt még a globális és lokális vízgazdálkodás kihívásairól, a vizes élőhelyek turisztikai jellegű hasznosításáról, a biodiverzitás hidrográfiai hátteréről is.

Sajtóiroda - TPL