Kenézy Gyula 1860-ban született Hajdúszoboszlón. Budapesti egyetemi tanulmányai után Debrecenben kezdett dolgozni. Volt körzeti orvos, kerületi főorvos, városi tisztifőorvos, a Debreceni Közkórház főorvosa és igazgatója. Felépíttette az akkori idők egyik legkorszerűbb Bábaképző Intézetét, az országban elsőként valósította meg a csecsemő-védőnőképzést, és létrehozta az úgynevezett szegényházat.

További tevékenységével elsősorban az egyetem és ezen belül az orvoskar megvalósításáért küzdött.  1912-ben törvénytervezet született arról, hogy egyetemet építenek Debrecenben, orvosi fakultás nélkül. Kenézy azonban meggyőzte Debrecen akkori vezetőit az orvosi fakultás szükségességéről.

Kenézy Gyulát 1914-ben kinevezték a Debreceni Tudományegyetem első nyilvános rendes tanárává, 1916-ban lett a Szülészeti Klinika első igazgató professzora, 1918-tól 1919-ig az orvoskar dékánja, 1919-től 1920-ig az egyetem rektora volt, 1924-ben pedig az intézmény díszdoktorává avatták.
Kenézy Gyula 1931. november 26-án halt meg gégerákban.

Az emléknapot minden évben Kenézy Gyula halálának napján tartják. A program koszorúzással kezdődik, ahol beszédet mond Mátyus László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja. Az idei rendezvényen köszöntőt mond Berényi Ervin, a Klinikai Központ elnöke, ezt követően pedig Póka Róbert, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója, Gaál Botond egyetemi tanár, Papp József helytörténész és Mudrák József egyetemtörténész tart előadást Kenézy Gyula szellemi hagyatékáról, életéről, tevékenységéről.

A program november 28-án 10 órakor kezdődik a Kenézy villában.

Sajtóiroda