- Ez az előadás az első szakmai lépése a Rusatom Nemzetközi Hálózattal kötött megállapodásnak, amelynek célja a teljeskörű tudományos, ipari és innovációs együttműködés – hangsúlyozta köszöntőjében Pintér Ákos az október 24-ei előadáson. Az általános rektorhelyettes hozzátette: a közös kutatásokban az intézmény Természettudományi és Technológiai, Műszaki, valamint az Informatikai Karának szakemberei is részt vesznek, akik az innovatív megoldásokkal nagy sikert tudnak elérni az atomenergetikában is.

A VVER, azaz a nyomott vizes reaktortechnológia kialakulásáról, fejlődéséről, a VVER-1200 típusú blokkokkal működő, korszerű orosz atomerőművekről beszélt előadásában Olga Momot. A moszkvai MIFI Nemzeti Nukleáris Kutatóegyetem Obnyinszki Atomenergetikai Intézetének docense felidézte, hogy 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg a működését a világ első atomerőműve, és a novovoronyezsi telephelyen 1964-ben helyezték üzembe az első nyomottvizes VVER reaktort, amely akkor a világ legnagyobb teljesítményű ilyen létesítménye volt.

A főként nukleáris környezetvédelmmel és az atomenergetikai létesítmények leszerelésével foglalkozó atomfizikus kiemelte, hogy az elmúlt 50 év alatt 15 országban több mint 70 VVER blokkot helyeztek üzembe, melyek közül 57 máig üzemel, és 42 pedig most épül, illetve előkészítés alatt áll. VVER reaktorok működnek például a Paksi Atomerőmű blokkjaiban, a bulgáriai Kozlodujban, a csehországi Dukovanyban és Temelínben, a szlovákiai Bohunicéban és Mohiban, a finnországi Loviisában, és az utóbbi években ilyenek épültek Kínában, Iránban és Indiában is.

- Ez a világ első és egyetlen 3+ generációs atomerőműve. A VVER-1200 típusú blokk technológiája teljes mértékben megfelel a fukusimai atomerőmű-baleset után megfogalmazott, még szigorúbb nukleáris biztonsági előírásoknak – jelentette ki Olga Momot.

Az egyetemi docens részletesen bemutatta a legmodernebb blokk biztonsági rendszereit: a korszerű speciális fűtőelemeket, a hermetikus fűtőelempálcákat és reaktortartályt, a duplafalú konténmentet, a passzív hőelvezető rendszert, valamint a zónaolvadék-csapdát is.

 

- A blokk ellenáll az erős földrengésnek, az óránként több mint 200 kilométeres sebességű szélnek, a cunaminak és az áradásoknak is. Jelenleg ilyen reaktorblokkok épülnek egyebek közt a Leningrád-2 Atomerőműben, valamint Belaruszban, és ilyet terveznek Paks 2 atomerőműbe, valamint a finnországi Hanhikivi-1 Atomerőműbe is – tette hozzá az atomfizikus.

Az egyetemi docens beszélt a fűtőelemek utánpótlásáról is. A Roszatom a világ három vezető nukleáris fűtőanyag-gyártójának egyike, 15 ország 75 reaktorát látja el az üzemeiben előállított fűtőanyaggal.

- Az egyetlen vállalat, amely a teljes nukleáris üzemanyag-ciklus minden területét lefedi: uránbányászat- és dúsítás, fűtőanyaggyártás, berendezés-tervezés és -gyártás, atomerőművek üzemeltetése, valamint a kiégett nukleáris fűtőanyag és atomhulladék kezelése, atomerőművek leszerelése – sorolta Olga Momot.

Előadása végén az egyetemi docens bemutatta a moszkvai MIFI Nemzeti Nukleáris Kutatóegyetemet, amely az atomenergetikai oktatás mellett biotechnológiai, nanoelektronikai, információ technológiai és kiberbiztonsági képzéseket is kínál a hallgatóknak.

Sajtóiroda - TPL