Autonóm rendszerű logisztikai és szállító járművek alkalmazásában és fejlesztésében, a vezetési rendszerek hálózatosításában, lézerek, GPS-vezérlésű lövegek, a lövegekre ható meteorológiai hatások kutatásában számít a Debreceni Egyetemre mint tudásbázisra a Magyar Honvédség. A közös munkát támogató Védelmi Innovációs és Modernizációs Kihelyezett Tanszék létrehozásáról kedden írtak alá megállapodást a felek. Pintér Ákos általános rektorhelyettes a felsőoktatás és a honvédelem együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet köszöntőjében.

- Az egyetemek és a hadsereg minden országban jó kapcsolatot ápolnak, hiszen a felsőoktatási intézmények biztosítják a haderőfejlesztéshez szükséges innovációs tudáshátteret. Ezt a célt fogja szolgálni az új kihelyezett tanszék is, amely azonban a hagyományos kihelyezett tanszékektől eltérően jóval szélesebb spektrumot felölelő, univerzális tanszék, a műszaki orientáltság mellett a többi tudományterületet is felsorakoztatja – tájékoztatott Pintér Ákos általános rektorhelyettes.

Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese a haderőfejlesztés kapcsán elmondta: az a cél, hogy a korábbi porosz-orosz hadikultúra tömeghadserege helyett egy angolszász mintára épülő innovatív, kutatásfejlesztés-központú hadsereget hozzanak létre.

- A honvédség átalakítása nem csak technikai fejlesztést jelent, hanem a „humán szoftver” kidolgozását. Az a cél, hogy az innovációra felkészült tisztjeink, altisztjeink legyenek, a haderőfejlesztés végén egy ütőképes modern hadsereget kapjunk, amely technológiai fölényben van. Ezt a fölényt csak úgy tudjuk kialakítani, ha fejlesztjük a katonák kiber- és kognitív képességeit. Ehhez a Debreceni Egyetemben találtuk meg azt a partnert, amelynek  erre mutató kutatásai, képzési szakemberei vannak – jelentette ki Böröndi Gábor.

Az altábornagy hozzátette: a Debreceni Egyetem kiválasztásában az is szerepet játszott, hogy a városban állomásozik a Magyar Honvédség legnagyobb szárazföldi alakulata, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár.

- A dandár élén álló Szloszjár Balázs ezredes a dandárparancsnoki beosztása előtt a Zrínyi-program meghatározó tagja volt, így képes lesz összekötni a katonai csapatéletet a tudományos kutatóműhelyek tevékenységével – indokolt a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese.

 

Szűcs Edit, a kihelyezett tanszéknek otthont adó Műszaki Kar dékánja kiemelte, hogy a Műszaki Karon számos az ipar 4.0-ához, robotikához, automatizált vezérléshez kapcsolódó kutatás van folyamatban.

- Már az egyeztetések során körvonalazódtak olyan kutatási témák, amelyekben tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók is közreműködhetnek, illetve közös diplomamunkák készítését is tervezzük – sorolta Szűcs Edit.

Filótás István dandártábornok, az MH Modernizációs Intézet parancsnoka kitért rá, hogy a haderőfejlesztési program végrehajtásához és a honvédség átalakításához szükség lesz olyan szellemiségű katonákra akik, ezt a szemléletmódot át tudják érezni, és képesek adekvát módon használni a legkorszerűbb hadfelszereléseket.

- A kutatásfejlesztési célkitűzéseink sarkalatos pontja a digitális katona program, amely a katonák felszerelésének megújítását, az információs előny stratégiai előnnyé való átalakítását tűzte ki célul. Ehhez szükség van a katonák kognitív és fizikai képességeinek fejlesztésére, amelyben számítunk a Debreceni Egyetemre – szögezte le Filótás István.

Hajdú Ferenc ezredes, az MH Modernizációs Intézet innovációs igazgatója, a Védelmi Innovációs és Modernizációs Kihelyezett Tanszék vezetője elmondta: a tanszék kiemelt feladata, hogy megtalálja azokat a kutatási témákat, amelyek hasznosíthatók a hadsereg számára, s ezzel hozzájárulnak a Magyar Honvédség innovációs ökoszisztémájának újjászervezéséhez.

Sajtóiroda - TPL