Hiánypótló szakmai napot tartott a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete, hiszen korábban soha nem volt még Magyarországon a fehérjenövények ilyen széleskörű fajtaválasztékát felölelő rendezvény. Mivel az intézmény rendelkezik hazánkban a legnagyobb magfehérjepillangósfajta-kínálattal, nem csak elméletben, a gyakorlatban is be tudták mutatni a genetikai alapokat és a termesztéstechnológia különböző elemeit a gazdálkodóknak.

 

A fehérjenövények a takarmányozásban és az emberi táplálkozásban is egyre fajsúlyosabb szerepet töltenek be. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesülettel, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen szervezett programon a hatékony termesztés feltételei mellett az európai és a magyar fehérjenövény-stratégia részleteit is megismerhették a résztvevők.

- Az Európai Unió országaiban 27 millió tonna a növényi fehérjeforrás-szükséglet, ebből 17 millió tonnát a külpiacokról vagyunk kénytelenek beszerezni. A fehérjefüggőség aránya hazánkban is hasonló. Az Európai Fehérjeterv, hazai szinten pedig a Nemzeti Fehérjetakarmány Program segíti a hazai vetésszerkezet egyhangúságának megtörését és a magas fehérjetartalmú növények termesztését. A következő költségvetési ciklusban, 2021 és 27 között is lesznek erre uniós források, például az ágazati és vidékfejlesztési programok, a termeléshez kötött támogatások rendszere, valamint a K+F+I tevékenységek támogatása révén – ismertette Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.

A Nyíregyházi Kutatóintézet a nemesítés vezérfonalának azt tekinti, hogy alkalmazkodva a klímaváltozáshoz olyan áttelelő fajtákat hozzon létre, melyek a talaj vízkészletét hatékonyabban fel tudják használni. Emellett a fehérjetartalom és a takarmányozási érték is meghatározó szempont. Az egyedülálló fajtaválasztékot Zsombik László intézetigazgató mutatta be.

- Saját nemesítésű őszi borsó, pannon-, szöszös- és tavaszi bükköny, csillagfürt, lóbab, szárazborsó és őszi lencse-fajtákkal, valamint szegletes lednekkel rendelkezünk. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy arányaiban még viszonylag kevés a magpillangós növényekkel foglalkozó termelő, sokakat visszatartanak a hiányos termesztéstechnológiai ismeretek. Emiatt szerveztük a mai szakmai napot, hogy elméleti és gyakorlati kérdéseikre is választ kapjanak – emelte ki Zsombik László.

A fajtákat a kutatóintézet tenyészkertjében tekinthették meg a gazdák, partnercégek képviselőitől pedig többek között a zöldítésről, a csillagfürt gyomirtási technológiájáról és a pillangósok takarmányozásban betöltött szerepéről is tájékozódhattak.

Sajtóiroda - TH