A XIII. Főiskolát és Egyetemet Végzett Ápolók Országos Kongresszusán az ápolást érintő jelentős hazai problémákat, kihívásokat tekintik át a szakemberek. A május 16-án kezdődött kétnapos szakmai találkozó első napján hazai szaktekintélyek tartottak előadást egyebek mellett a kiterjesztett hatáskorű ápolók (APN) képzésének jelenéről és jövőjéről.

A szekcióüléseken napirendre kerültek a képzésfejlesztés irányai és a kompetenciák kérdései gyakorlat oldaláról. A kiterjesztett hatáskörű ápolás mesterképzés eddigi tapasztalatairól pénteken kerekasztal-megbeszélést és hallgatói fórumot is tartanak.

- A képzésnek szakmai támogatásra lenne szüksége ahhoz, hogy fejlődjön. Bízunk benne, hogy megszületnek azok a jogszabályok, amelyek biztosítanák azt, hogy új munkakörként jelenjenek meg az APN-ek az ellátó rendszerben. Első körben az alapellátásban van jelentős szerepük, és sokat segíthetnek a hazai lakosság egészségügyi állapotának javításában - tájékoztatott Újváriné Siket Adrienn, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Ápolástudomány Tanszék főiskolai docense.

A nyíregyházi campuson a 2017/2018-as tanév őszi félévében 25 hallgató kezdte meg tanulmányait az új típusú ápolás mesterképzésben, közülük sürgősségi szakápoló specializáción január végén 11-en, a közösségi szakápoló specializáción pedig ketten tettek eredményes záróvizsgát. A 2019-es felvételi eljárásban első helyen 46-an jelentkeztek a Debreceni Egyetem mesterképzésére.

- A 3 féléves képzés során a hallgatók kifejezetten olyan tantárgyakat tanulnak és gyakorolnak szimulációs laborokban, hogy a betegágy mellett és az alapellátásban magabiztosan tudjanak életmódtanácsot adni, egyéni egészségtervet készíteni és betegek öngondozási tevékenységeket menedzselni – sorolta Újváriné Siket Adrienn.

A XIII. Főiskolát és Egyetemet Végzett Ápolók Országos Kongresszusán 8 év után rendezi meg újra a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara.

Sajtóiroda-MM