Európában a férfiak 70, míg a nők 60 százaléka elhízott, és folyamatosan emelkedik a civilizációs betegségek: a diabétesz, a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a betegségek legalább 40 százaléka szorosan összefügg a táplálkozással, további 38-40 százaléka is bizonyos mértékben. A megdöbbentő adatokat Bánáti Diána professzor, a DE Táplálkozástudományi Intézetének egyetemi tanára ismertette a március 9-i szakmai találkozón.

- Ha megfelelően, kiegyensúlyozottan táplálkozunk, akkor ezen betegségek kialakulását jelentős mértékben megelőzhetjük. Ma már a táplálkozástudomány sem arra törekszik, hogy gyógyítson bizonyos megbetegedéseket, hanem hogy megelőzze azok kialakulását. Meggyőződésem, hogy a táplálkozásnak van a legnagyobb szerepe egészségünk megőrzésében – emelte ki Bánáti Diána.

A szakterület utóbbi évtizedekben tapasztalt rohamos fejlődését szemléltetve a professzor elmondta, hogy már nem csak a makrotápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) szerepét vizsgálják, egyre többet tudnak például a bélrendszerben élő különböző mikroorganizmusokról is. A nem megfelelő összetételű mikroflóra a kutatások szerint számos kór kialakulásához vezethet, összefüggésbe hozzák például az autizmussal és az időskori szellemi leépüléssel is.

 

- Folyamatos technikai újítások segítik a kutatásokat. Napjainkban már lehetőség van arra, hogy bizonyos tápanyagokat bekapszulázva, célzottan juttassunk be a szervezetbe, valamint számos applikáció és szenzor is létezik. Van például fogba beépíthető szenzor, ami figyeli a táplálkozásunkat, vagy lenyelhetünk egy pici kapszulát, ami folyamatosan jelzi vérünk összetételét, annak változását, a kijuttatott információk ismeretében pedig befolyásolhatjuk a kellő élelmiszer-fogyasztást – sorolta a szakember.

A leendő és végzett táplálkozástudományi szakembereknek ismerniük és értelmezniük kell az újabb és újabb tudományos ismereteket, illetve tudniuk kell azokat kommunikálni a lakosság felé – jegyezte meg a professzor a Táplálkozástudományi Szakemberek I. Országos Találkozójára érkezett 150 résztvevőnek.

A Debreceni Egyetem 2009-ben az országban elsőként indított táplálkozástudományi mesterszakot nappali képzésben. Napjainkban Debrecen mellett még a Pécsi Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen van erre lehetőség. A három intézmény oktatói, jelenlegi és egykori hallgatói osztották meg egymással tapasztalataikat, kutatási eredményeiket a tanácskozáson.

- A Debreceni Egyetem multidiszciplináris jellegéből adódóan különböző alapvégzettségű hallgatók érkeznek hozzánk, nem csak orvos- és egészségtudományi vagy agrár-, élelmiszertudományi területről, hanem természettudományi, például biológus diplomával is. Évente átlagosan 25 okleveles táplálkozástudományi szakembert bocsátunk ki, akik egyetemi oktatókként, kutatókként vagy tanácsadókként, termékfejlesztőkként folytatják pályájukat – tájékoztatott Győri Zoltán professzor, a mesterképzés szakfelelőse, a Táplálkozástudományi Intézet vezetője.

A debreceni hallgatók az intézmény számos kutatásába bekapcsolódhatnak képzésük során. Ilyen többek között a tokaji borok egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata, illetve különböző élelmiszerfejlesztési innovációk.

- Orvosi- és élelmiszertudományi területen is érdekes fejlesztésekben vehetünk részt. Én magam élelmiszerfejlesztésben vagyok érdekelt, Prokisch József témavezető irányításával egy speciális eljárással, alacsony hőmérsékleten tartósítjuk a húsokat. Módszerünkkel elértük, hogy 8 hónapig nem romlik meg a hús szobahőmérsékleten – fejtette ki Hajdú Péter, a DE végzős mesterszakos hallgatója.

A tanácskozáson bemutatott kutatási témák között szerepelt még egyebek mellett az élelmiszerjelölési rendszer innovációja, az élelmiszerhamisítás kimutatása és az élelmiszerpazarlás is.
 

Sajtóiroda - TH