A Debreceni Egyetem rektora köszöntőjében emlékeztetett rá, hogy a Debreceni Református Kollégium már több száz évvel ezelőtt saját gazdasági tevékenységére alapozta működését és az intézmény jelenlegi vezetése is ezt a stratégiát követi.

- A Debreceni Egyetem az elmúlt években a felhalmozott tudástőkéből a környező iparvállalatok számára képes volt átadni, ezzel tudott értéket termelni. Ennek a tevékenységnek négy fontos eleme van: az egyetem hallgatóival és oktatóival, a Debrecenhez fűződő 500 éves tradíció, a város és az egyetem tudatos gazdaságpolitikai aktivitása, valamint az iparkamarával 150 éve meglévő kapcsolat – sorolta Szilvássy Zoltán.

Papp László polgármester a város és az oktatás többszáz éves tradíciójáról beszélt, hangsúlyozva a Debreceni Egyetem jelentőségét a város gazdaságfejlesztési tevékenységében.

- Az elmúlt esztendőben a Debrecenbe áramló működőtőke meghaladta a 400 milliárd forintot. Ez óriási bizalmat mutat Debrecen iránt. Ez a bizalom nagyon jelentős részben köszönhető a város oktatási rendszerének, a Debreceni Egyetem létének és jövőképének – hangsúlyozta Papp László, aki hozzátette: a debreceni a legjobb példa egy város és egy egyetem harmonikus és gyümölcsöző együttműködésére.

A rendezvényen vette át – a Szenátus korábbi döntése szerint – címzetes egyetemi tanári címét Szepsy István. A világhírű borász az egyetem több karával, illetve az intézmény jogelődeivel már több, mint húszéves szakmai kapcsolatot ápol. A közös munka új lendületet kapott, amikor a Debreceni Egyetem és Mád község önkormányzata együttműködési megállapodást kötött, az intézmény pedig létrehozta Táplálkozástudományi Intézetét. Az elmúlt három évben Szepsy István elévülhetetlen érdemeket szerzett azzal is, hogy – a Debreceni Egyetem közreműködésével – támogatja a Mádi Bor Akadémia létrehozását.

A felsőoktatás szerepe az innovációban és a gazdaság fejlesztésében címmel György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára tartott előadást.

György László kifejtette: évtizedeken át megoldatlan probléma volt hazánkban a foglalkoztatás. 2010-ben arányaiban 1 millió emberrel kevesebb dolgozott, mint például Csehországban. 2018-ban viszont már közel négy és fél millió, 850 ezerrel több magyar dolgozott, mint 10 évvel korábban.

- Most az a kérdés, hogyan tudjuk elérni a bérek növelését. Ehhez létfontosságú, hogy az a tudás, ami az egyetemeken keletkezik megjelenjen a gazdaságban. Olyan tudásközpontokat hozunk létre, amelyek vonzóak a multinacionális vállalatok számára. Ezek az innovációs ökoszisztémák segíthetnek minket abban, hogy minél több magas hozzáadott értékű munkahelyet tudjuk Magyarországon teremteni – jelentette ki az államtitkár.

A felsőoktatási intézmények kapcsán György László elmondta, hogy ma az intézmények elsősorban az alapkutatásokra koncentrálnak, azonban az a cél, hogy az egyetemeken és a hozzájuk kapcsolódó Science Parkokban olyan alkalmazott kutatások valósuljanak meg, amelyeket a gazdasági szereplők a mindennapi életben tudnak hasznosítani.

 

- A természet-, a műszaki és az orvostudomány esetében alacsony a felsőoktatási intézmények K+F ráfordításainak aránya. Ezzel szemben azt látjuk, hogy ezeken a területeken jelentős hozzáadott érték keletkezik, a munkahelyek stabilitásához és a bérek növekedéséhez pedig erre van szükség – emelte ki az államtitkár. György László szerint meg kell határozni azokat a területeket, amelyek a világon megatrendnek számítanak, amelyek a a közösség számára kiemelten fontosak, illetve azokat, amelyekben megfelelő az eredményesség.

- Ennek szellemében hoztuk létre a hazai egyetemek köré szerveződve a nyolc Science Parkot, köztük a debrecenit, amely biotechnológiára, orvostudományokra, cybertechnológiára épül. Ezek a parkok az egyetemekre épülnek, szerves részei lesznek az intézmények működésének, de külön felügyeletet kapnak, hogy mérhető legyen a kutatási-fejlesztési tevékenység – tájékoztatott az államtitkár.

„Gazdasági tények és tervek a Debreceni Egyetemen” címmel Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja mutatta be a Debreceni Egyetem elmúlt évi gazdasági eredményeit és jövőbeni terveit.

- Az egyetem és a város, a város és az egyetem egymás nélkül stratégiai lépéseket nem tesz. Ennek már láthatjuk az eredményeit: ami 2018-ban elkezdődött az a következő évtizedre, évtizedekre meghatározza Debrecen mint város és az egyetem mint oktatási intézmény jövőjét – kezdte előadását Bács Zoltán.

Az intézmény oktatási tevékenysége kapcsán a kancellár kiemelte, hogy az intézmény mintegy 5500 külföldi hallgatójával a „legnemzetközibb” egyetem hazánkban, 116 ország fiataljai tanulnak Debrecenben, a hallgatók fele orvostudományi szakra jár, de egyre népszerűbb a többi angol nyelvű képzés is. A legtöbben Nigériából érkeznek, ugyanakkor Ázsiában is közkedvelt az intézmény, Koreában például külön felkészítő iskola működik a Debreceni Egyetemen továbbtanulók számára.

Bács Zoltán hozzátette, hogy a nemzetközi közösség a város számára is meghatározó, hiszen évente mintegy 20-30 milliárd forint bevétele származik a szolgáltató szektornak a külföldi diákok költéséből. A kancellár szerint ez az összeg a jövőben tovább nőhet, hiszen a tervek szerint 2030-ban már 37 ezer, köztük 9 ezer külföldi diákja lesz az intézménynek, amely a tervek szerint 11 ezer főre bővülő dolgozói állományával és az alumni közöséggel 55 ezer fős egyetemi polgárságot jelent majd.

Az egyetemi vezető beszámolt a betegellátáshoz kapcsolódó, a szolgáltatás színvonalának emelését szolgáló intézkedésekről: az infrastrukturális fejlesztésekről, a Klinikai Központ és a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház új betegbarát weboldaláról, valamint arról az egyedülálló egyetemi orvosi applikációról, amit hamarosan a nagyközönség is megismerhet.

A 2019-es tervekről szólva a kancellár elárulta, hogy a fő fókuszterület a műszaki képzés és az innovációs környezet fejlesztése, valamint az innovációs pénzügyi ökoszisztéma megteremtése lesz.

- A műszaki képzés szintlépése a Debrecenbe települő iparvállalatokkal való együttműködéssel megkerülhetetlen feladat, amire már készül az intézmény. Ez az igény a hallgatók részéről is megjelenik, hiszen folyamatosan nő a műszaki és informatikai képzésekre jelentkezők száma. Ehhez a továbblépéshez infrastrukturális, HR-fejlesztésre és a képzési programok korszerűsítésére is szükség van – jelentette ki a kancellár.

Megújul a Műszaki Kar Ótemető utcai campusa, illetve a Természettudományi és Technológiai Kar Egyetem téri campusának egy része. Emellett 6 ezer négyzetméteren kap új infrastruktúrát a Műszaki Karon a villamosmérnök és mechatronikai képzés, valamint egy járműlabor is épül a Kassai úti campuson.

Jelentős fejlesztési cél a közel 100 éves Egyetem téri Főépület korszerűsítése, amelyen még az eredeti, 1931-es külső vakolat van. A második ütemben az orvos- és gyógyszerésztudományi képzőhelyeket modernizálnák, illetve bővítenék, valamint az agrár- és élelmiszeripari képzések feltételeit is javítanák.

Az innovációs környezet fejlesztése kapcsán Bács Zoltán beszélt a Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézetről, amelyet az iparfejlesztés támogatására hozott létre az egyetem Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnökével, és felkérte Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, hogy vegyen részt az intézet munkájában.

A kancellár szerint a jövőben a tervek megvalósításához létfontosságú az innovációs pénzügyi ökoszisztéma megteremtése. Ebben az egyetem együtt dolgozik a Magyar Nemzeti Bank és a Széchenyi Tőkealap szakembereivel.

- Adott egy kiemelkedő teljesítményre képes tudásbázis, fejlett az infrastruktúra, és széles szakmai platformon vannak jelen a befektetők. Az a célunk, hogy erősítsük a befelé áramló folyamatokat, azaz a kutatás-fejlesztés az egyetem domináns részvételével valósuljon meg: saját labort hozunk létre, az egyetemi infrastruktúrára települt és az egyetemi tudásbázishoz kapcsolódó együttműködéseket kötünk vállalatokkal és saját cégeket alapítunk. Ehhez kapcsolódóan megerősítjük az egyetemet körülvevő startup- és spinoff-ökoszisztémát, fejlesztjük az intézményi céghálót, illetve az egyetem mint szolgáltató az egész régióban és a határon túlon is megjelenik majd  – sorolta Bács Zoltán. A kancellár az üzletépítés kapcsán említette a saját kockázati tőkealapokat, a saját bevételek, hitelek és kötvények szerepét.

Bács Zoltán beszámolt az egyetemi tulajdonú cégek tevékenységről, valamint az idei évre tervezett fejlesztésekről, így a FIEK keretében épülő pilot oltóanyagüzemről – amely a nemzeti oltóanyaggyártás alapjául szolgál majd – valamint a speciális gyógytápszer üzemről, a Mádi Bor Akadémiáról, az Egyetem téri campuson épülő Learning Centerről és a Böszörményi úti campuson megvalósuló Teniszközpontról is.

Sajtóiroda - TPL