A Debreceni Egyetem az elmúlt évtizedben a technológiatranszfer-tevékenység hatékonyabbá tételét szem előtt tartva öt klaszter megalakulásában és működtetésében vállalt szerepet. Az intézmény – tudásközpontként és innovációforrásként – a kutatási eredmények gyakorlati felhasználását, az innovációs folyamatok régióbeli kibontakozását szolgáló partnerkapcsolatok kialakítását, illetve azok eredményes működtetését tűzte ki célul.

Az egyetem elsőként a gyógyszeripar, majd az élelmiszeripar, a termál- és gyógyturizmus, a sport és az energetika, informatika területén szervezte partnereit strukturált formába. Az egyetemi kötődésű klaszterek mindegyike rendelkezik magyarországi akkreditációval és a korábbi években a nemzetközi akkreditációt is többnek sikerült megszerezni. Az intézmény stratégiai jelentőségű területként tekint az energetikára, a gyógyszer- és az élelmiszeriparra, melyekhez magasan képzett szakemberekkel, fejlett oktatási háttérrel, valamint komplett innovációs rendszerrel járul hozzá. A klaszterszervezetekben több száz vállalattal dolgozik együtt az egyetem, de ennél lényegesen több, mintegy másfélezer vállalati szereplővel áll kapcsolatban.

- Az ideális klaszterstruktúrához szükség van az iparvállalatokra, az innovációforrásként és oktatási bázisként működő Debreceni Egyetemre, az ipartelepítéshez a feltételeket biztosító városra, valamint új elemként a pénzintézetekre. Így alakul ki az a hatékony innovációs rendszer, mint például Ile-de-France klasztereiben vagy a Szilícium-völgyben annak idején a Stanford Egyetem körül – emelte ki Szilvássy Zoltán rektor az első magyar-román nemzetközi klaszterkonferencián.

A Debreceni Egyetem rektora hangsúlyozta:az utóbbi években már nemzetközi óriásvállalatok is megjelentek a klaszterek környezetében, többek között a General Electric, a Rosatom, a Thyssenkrupp, a Krones és a Ganz vállalatcsoport.

 

A Pénzügyminisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, Greinstetter Balázs a hazai klaszterrendszer zászlóshajójának nevezte Debrecent a nemzetközi konferencián, miután az országban itt működik a legtöbb akkreditált klaszter.

- Debrecen bizonyítja, hogy az ipari szereplők és az innovációs tudásbázis, az egyetem összefogása a gazdaságfejlesztés hatékony eszköze. A hangsúlyt ma már nem az ilyen jellegű együttműködési formák beindítására, hanem a nemzetközi piacon is látható klaszterek támogatására helyezzük. Kiemelt célunk, hogy a nemzetgazdaságban húzó szerepet játszó iparágak mindegyikében legalább egy-egy csúcsklaszter jöjjön létre, amely tömöríti az adott iparág értékláncának legfontosabb szereplőit. Ezt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatja – mondta a helyettes államtitkár.

A Debreceni Egyetem – illeszkedve a kormányzati törekvésekhez – határon átívelő együttműködések kialakítására is törekszik, célja, hogy kihasználva Debrecen és Nagyvárad ipari parkjainak lehetőségeit magyar-román közös startup-ok indulhassanak.

A Pénzügyminisztérium és a Román Klaszter Szövetség háromnapos, közös rendezvényén a magyar és a román határmenti régió klasztereinek képviselői tájékozódhattak az együttműködés lehetőségeiről és az Európai Unió klaszter-stratégiájáról, valamint már jól bevált gyakorlatokat is megismerhettek többek között spanyol, olasz és osztrák szakértőktől.

A konferencia témái között hangsúlyosan szerepelt az egyetemek, kutatóműhelyek szerepvállalása. A Debreceni Egyetem kutatási, innovációs törekvéseiről és lehetőségeiről Tőzsér József egészségipari innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes számolt be a magyar és külföldi résztvevők előtt.  

Sajtóiroda