- Idei tanácskozásunkon tudományos életünk mellett a közoktatás kérdései is megjelennek. Büszkén mondhatom, hogy meghatározó kutatási eredményeket érünk el, ezek haszna pedig reményeink szerint megjelenik majd a közoktatásban, emeli az általános és középiskolai földrajztanítás színvonalát – mondta köszöntőjében Csorba Péter, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke.

A szervezet 2001 óta kétévente rendezi meg országos találkozóját, az idei eseményre 170-en érkeztek. A résztvevőket a házigazda Debreceni Egyetem nevében Pintér Ákos általános rektorhelyettes üdvözölte a pénteki megnyitón.

- A földrajz egy speciális terület, fontos szegmense az egyetem képzési programjának. Szeretnék gratulálni Földrajztudományi Intézetünk folyamatos fejlődéséhez, a természettudományi területeket tekintve az elsők között indítottak duális képzést – emelte ki Pintér Ákos. 

1995-ben indult a geográfus képzés a Debreceni Egyetemen, az első diplomásokat 1998-ban bocsátotta ki az intézmény.

- Akkor ez a diploma még ismeretlen volt a munkaerőpiacon. Napjainkban viszont elismerik a geográfusokat, a cégek felismerik a különböző specializációkon végzett hallgatóink szakértelmének fontosságát. BSc-képzésben 20-25-en végeznek nálunk évente, a geográfus MSc-diplomások száma pedig 13-22 közötti. Keresnek minket a vállalkozások, eljutottunk odáig, hogy kutatási eredményeinket az ipar közvetlenül hasznosítja – hangsúlyozta a DE Földtudományi Intézet igazgatója, Szabó Szilárd.

 

A szakember hozzátette: a földrajztudomány folyamatosan képes megújulni, új eredményeket felmutatni, ezt bizonyítja a konferencia csaknem két évtizedes múltja is. Az idei, háromnapos debreceni rendezvényen 10 szekcióban ismertetik a földrajz-, illetve rokontudományai legfrissebb kutatási eredményeit a tájökológiától a geomorfológián és a megújuló energiák témakörén át egészen a településfejlesztésig.

Sajtóiroda - TH