- A tudományos eszközökkel egyértelműen lehet bizonyítani, hogy a nyelvünk váza, legbelső struktúrája finnugor eredetű, a néppel azonban nem ez a helyzet. A nyelvnek eredete van, a népnek eredetei. A tudományos érvek mellett a dicső múlt keresésének jegyében viszont napjainkban számos tévhit látott napvilágot – hangsúlyozta Maticsák Sándor “A honfoglalók származása genetikai és nyelvészeti adatok alapján” című szimpóziumon.
A Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének vezetője kiemelte: a magyarság nagyon sok komponensből tevődik össze, az elmúlt évszázadokban sok nép fordult meg a Kárpát-medencében és mindenki itthagyta genetikai lenyomatát. Ez így volt a honfoglalás előtt is, így szinte lehetetlen megmondani, honnan is származunk.

- Az eltérő tudományterületek eltérő módszerekkel eltérő következtetésekre jutnak, így a szakértők gyakran elbeszélnek egymás mellett. Ezért is hívtuk életre ezt a találkozót, ahol a régészek, nyelvészek és genetikusok ismertethetik a honfoglaló magyarságról alkotott a nézeteiket – emelte ki a professzor.

A Debreceni Egyetem tanszékei által szervezett találkozó az első olyan országos konferencia, ahol a honfoglalók származásával kapcsolatban több tudományterület képviselői mutatták be legújabb eredményeiket, nem csak a szakmai, hanem az érdeklődő közönségnek is. A DAB Székház előadóterme zsúfolásig megtelt, sokan voltak kíváncsiak arra: kik az őseink, hol éltek, milyen nyelvet beszéltek?

 

- A különböző tudományterületek képviselőinek együtt kell dolgozniuk ahhoz, hogy elfogadható választ kapjunk arra a kérdésre: honnan származunk. Hazánkban csaknem 20 éve zajlanak archeogenetikai kutatások, de a legújabb genetikai módszerek minden eddiginél jobban segíthetik a többi tudományágat, így a válasz megtalálását is – fogalmazott Nagy Bálint.

A Humángenetikai Tanszék professzora szerint korábban sok ellentmondás adódhatott abból is, hogy az archaikus DNS mintákat nem kezelték megfelelő módon. A külső környezetből, például a levegőben lévő por részecskékről is bekerülhettek jelenkori DNS molekulák a vizsgált mintákra, ez pedig jelentősen módosította a vizsgálatok eredményét.

- Napjainkban steril laborokban folynak az elemzések, a genetikai módszerek rohamos fejlődése révén pedig jóval több és pontosabb információt tudunk szerezni, a korábbinál sokkal rövidebb idő alatt. Manapság inkább a hatalmas adatbázisokban felhalmozódó eredmények értelmezése és feldolgozása jelent kihívást – tette hozzá a professzor, aki a rendezvényen a régészeti genetika vizsgálati módszereit mutatta be.
A február 15-i szimpóziumon a Debreceni Egyetem szakemberei mellett Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója, Honti László finnugor nyelvész, akadémikus és Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének docense tartott előadást.

Sajtóiroda-MM