Mind a hazai, mind a kedvezőtlen ökológiai adottságú nyírségi térség növénytermesztésében jelentős szerepet tölt be a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete. Több évtizedes nemesítési kutatások nyomán 20 növényfajból csaknem 50 elismert fajtával rendelkezik az intézmény, és több mint 60 fajta fenntartó nemesítését végzi. Egyre nagyobb teret kapnak az alternatív növények, ezek nyíregyházi faj- és fajtaportfóliója európai szinten is egyedülálló.

- Különleges jelentőségűek növénytermesztési kutatásaink, az intézetünkben 1929-ben indított Westsik-féle vetésforgó a kontinens második legrégebbi tartamkísérlete. Ennek keretében a globális felmelegedéssel, a talaj szénkészletével, illetve talajműveléssel kapcsolatos vizsgálatokat is végzünk – mondta Zsombik László igazgató a kutatóintézet fennállásának 90-ik évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencián.

 

A tartamkísérletek eredményeit, kutatási hátterét a Debreceni Egyetem kutatói Norvégiából, Olaszországból, Ukrajnából, Indiából, Romániából, valamint Szlovákiából érkezett szakemberekkel közösen tekintik át a szerdán kezdődött, kétnapos jubileumi tanácskozáson.

- A gyenge minőségű termőtalajok hasznosítását célzó eredményeinket Európában, sőt a világ más tájain is hasznosítják. Vannak országok például, ahol rozsból, pohánkából és fehérjenövényekből nagy területen a mi fajtáinkat vetik. Ugyanakkor biotechnológiai kutatásaink eredményei is nemzetközileg ismertek – tájékoztatott Dobránszki Judit, a DE AKIT tudományos főigazgatója.

A kutatóintézet évfordulója alkalmából átadták a konferencián a „homokjavítás atyjáról”, Westsik Vilmosról elnevezett díjat. Az elismerést kétévente olyan személy kaphatja, aki kimagasló tevékenységet folytat az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság kutatóintézetei érdekében. A kitüntetést Jávor András rektori főtanácsadó, az egyetem Agrár Kabinetének elnöke vehette át.

Sajtóiroda - TH