A „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság.

- Szent László munkásságának, emlékének különleges státusza abból fakad, hogy történelmi jelentősége mellett a magyarság és a kereszténység számára egyaránt spirituális tartalmat nyújt, ezért is emelték a szentek sorába. Olyan személyiség, akinek kultusza máig ható, hiszen lenyomatot hagyott a mai kultúrában és hitéletben is – fogalmazott az uralkodó személyes nagyságát méltatva a konferenciát ismertető május 11-i sajtótájékoztatón Bartha Elek. A Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese arról is beszámolt, hogy az intézményben jelenleg több kar bevonásával előkészítés alatt áll a vallási turizmus tantárgy bevezetése.

- Szent László a Szent István utáni trónviszályoktól, háborúktól megrendült keresztény Magyarország megszilárdítója volt, az az uralkodó, akinek mai létünket köszönhetjük. Sorsa több európai országhoz is szorosan kapcsolódik: Lengyelországban született, Nyitra mellett halt meg, és Nagyváradon temették el. Szinte nincs a Kárpát-medencének olyan állama, amelyhez ne kötődne személye, amely évszázadok múltával is jelentős hatású, hiszen még a 21. században is kapcsolódási pontot jelent a visegrádi négyek országai között – hangsúlyozta Potápi Árpád, a Nemzetpolitikai Államtitkárság nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

– Milyen volt Európa a 11. században? Milyen volt a korabeli Magyarország, és milyen kölcsönhatásban állt környezetével? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ a tudományos tanácskozás, amelyre a bölcsészettudomány legjelentősebb hazai felsőoktatási intézményeiből, a Debreceni Egyetem mellett Budapestről, Szegedről, Pécsről és Miskolcról is érkeztek előadók – tájékoztatott Pósán László, a Történelmi Intézet egyetemi docense. A konferencia fő szervezője kiemelte: a középkori Európában Magyarország vezető szerepet töltött be, hatása, jelentősége meghatározó volt.

 

A tanácskozáson lehetőség nyílik arra is, hogy a középkori Magyarország európai politikai szerepét, dinasztikus-diplomáciai kapcsolatrendszerét vizsgáló MTA-DE Lendület kutatócsoport tagjai is beszámoljanak több éves kutatómunkájuk eddigi eredményeiről.

A Debreceni Egyetemen rendezett konferenciával egy időpontban indult Gyomaendrődről Nagyváradra az a 110 kilométeres gyalogos zarándoklat, amelyet a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspökének kezdeményezésére szerveztek, és amelyhez az egyetem több oktatója és hallgatója is csatlakozott.

Az emlékév országos programsorozatához kapcsolódva az uralkodó életét, munkásságát, nemzetközi hatását bemutató vándorkiállítás nyílt a Debreceni Egyetem Főépületében, amely a konferencia két napja alatt is várja a látogatókat.

Sajtóiroda - BZs