A politikus a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar (BTK) meghívására érkezett az egyetemre, ahol az előadást megelőzően kötetlen beszélgetésen találkozott Bartha Elek oktatási rektorhelyettessel, Jávor András rektori főtanácsadóval és Forisek Péterrel, a BTK oktatási dékánhelyettesével. A megbeszélésen elsősorban a Debreceni Egyetem és a magyar kormány által a Szent László kultusz és emlékév kapcsán kidolgozott közös, hároméves programról esett szó. Magyarország kormánya és a Debreceni Egyetem közös tudományos-oktatási programot indít a Szent László emlékév kapcsán, amelynek – többek között – célja a határon túli magyarság és a szórvány magyarság támogatása és a magyarságismeret oktatása.

Az egyeztetést követően zsúfolásig megtelt előadóterem várta a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárt, aki életútja rövid ismertetésével mutatkozott be a hallgatóság előtt.

Előadásában elsőként a világra leselkedő veszélyekre hívta fel a figyelmet: a biológiai- és vegyi fegyverekre, valamint a nukleáris fenyegetésre, amely Mikola István szerint jelenleg nem a legveszélyesebb az emberiségre nézve, ugyanis – mint kifejtette – az atom-arzenállal rendelkező hatalmak mindegyike tisztában van vele, hogy a nukleáris fegyverek bevetése az egész világ pusztulását jelenthetné.

- Az elektronikus rendszerek, a felhőben tárolt információk sérülékenysége sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek a világnak – mondta Mikola István, aki hasonlóan nagy veszélyforrásnak ítélte a klímaváltozás okozta problémákat és a különböző, korábban legyőzöttnek hitt vírusok megjelenését is, amelyek ugyancsak biztonságpolitikai kockázatot jelentenek az egész emberiség számára.

A politikus a migrációval kapcsolatban kiemelt veszélyforrásnak nevezte, hogy a menekültáradattal terroristák is bejuthatnak olyan országokba, amelyek célpontot jelentenek számukra. Példaként a párizsi merénylet elkövetőit említette.

- A migráció veszélyes ügy, és az áradat egyre nő, Európa pedig nem tudja elviselni ezt a tömeget, amelynek integrációja nemigen lehetséges, sőt, még megélhetésük biztosítása sem. Ezért egyetlen lehetőségünk van: tudástőkét és technológiát kell vinnünk azokba a térségekbe, ahol ezeket használva a hazájukban is megélhetést tudnak biztosítani az ott élők számára – hangsúlyozta az államtitkár. Utalt arra, hogy Magyarország ebben az ügyben már konkrét lépéseket tett, és az ENSZ égisze alatt is elindult egy 2030-ig tartó nemzetközi program a kibocsátó országokban élők életkörülményeinek javítására.

 

Mikola István előadásának harmadik, egyben kiemelt témaköre volt Szent László, a lovagkirály, akire idén szentté avatásának 825., trónra lépésének 940. évfordulója alkalmából emlékezünk. Az államtitkár felidézte az 1914-ben Nagyváradról indult Szent László zarándoklatot, amely – mint mondta – újra összegyűjtheti a magyarságot abban az Európában, ahol virtuálissá válhatnak a határok.

- A Debreceni Egyetem felkarolta ezt a kérdést, amelyet tudományos megközelítésben szolgál, és amelyet támogat a magyar kormány – emelte ki Mikola István, aki a hallgatóság előtt jelentette be, hogy miniszteri szinten aláírásra vár az a program, amelynek révén a kormány és a Debreceni Egyetem közösen újíthatja meg a Szent László zarándoklatot. Ehhez templomok, kápolnák felújítása és tudományos kutatások társulhatnak, vallási és nemzeti örökségünk megőrzésének részeként.

Sajtóiroda - BZs